Vasút a városért – Mi a vasút jövője Budapesten?

Budapest és elővárosainak levegőszennyezését, a bevezető és a belvárosi utak zsúfoltságát csak a fenntartható és környezetbarát vasúti közlekedés arányának növelésével lehet csökkenteni. Az egyik legnagyobb környezetszennyező a gépkocsiforgalom.

Ma minden harmadik – egyes útszakaszokon akár minden második – budapesti autós az elővárosokból érkezik. Más számítás szerint a Budapestre érkező elővárosiak közül tízből csak hárman tömegközlekednek, míg a fővárosiaknál az arány szinte fordított: tízből hatan a közösségi közlekedést választják. A külvárosokból egyre többen ingáznak autóval, emiatt Budapesten romlik a levegő minősége, és egyre több a dugó ‒ az elmúlt 10 évben negyedmillióval nőtt a központi régió útjain közlekedő autók mennyisége.

A városi közlekedésnek a vasút ma még kevéssé része, de óriási, eddig kihasználatlan lehetőség rejlik benne. A városi és elővárosi vasúti közlekedésfejlesztés nemcsak a vasutat ma is használóknak érdekük, hanem azoknak is, akik még nem így közlekednek, és azoknak is, akik elszenvedik az autóforgalmat.

Most a Déli Körvasúton félóránként járnak személyvonatok Kőbánya-Kispest és Kelenföld között. A jelenlegi két vágány azonban ennél sűrűbb követést nem tesz lehetővé, az új megállóhelyeken való megállások pedig a kapacitást tovább csökkentenék. A járatsűrítés érdekében, a személyforgalom kapacitásának növelése miatt van szükség a vonalszakasz három-, helyenként négyvágányúvá bővítésére.

A Déli Körvasúton egyelőre hiányoznak a megfelelő közlekedési átszállási kapcsolatok, ezek a beruházás keretében megépülő új megállóhelyekkel létrejönnek. A megfelelő kapacitású vasúti vonalszakasz kiépítésével a jelenlegi 30 perces követési idők első ütemben 15, majd 10 percesre csökkenthető. Mindezek révén jelentősen erősödhet a vasút városi-elővárosi közlekedésben betöltött szerepe, és ez a vonalszakasz lehet az első, ahol a vasút teljes értékű kötöttpályás közlekedési eszközként jelenhet meg a városi forgalomban is.