Elkészült a ferencvárosi átemelés terve

A Déli Körvasút fontos, a vasúti kapacitást növelő eleme egy olyan vasúti híd a Mester utca térségében, amelyen egy vágányon személyszállító vonatok keresztezés nélkül tudnak majd áthaladni a tehervonatok által használt vágányok felett. A műtárgy engedélyezési eljárása folyamatban van, a kivitelezési tender 2022 elején várható.

A Ferencváros pályaudvar Buda felé eső végéhez tervezett vasúti híd a Déli Körvasút fejlesztésének a nagyközönséget – látszólag – legkevésbé érintő része. Valójában persze nagyon is fontos ez a műtárgy a beruházás legfőbb céljának eléréséhez: hogy több személyszállító (elsősorban elővárosi) vonat közlekedhessen nyugat és kelet, Kelenföld és Ferencváros között, hogy pontosabban tarthassák a menetrendjüket, illetve az esetleges zavarok minél kisebb és minél kevesebb vonatot érintő késést okozzanak. A Déli Körvasút fejlesztése a kormány döntése szerint a BFK és a NIF Zrt. közös beruházása, hasonló jelentőségű vasúti projekt legalább száz éve nem volt Budapest területén.

Ha a vonatok keresztezik egymás útját, az egyiknek meg kell várnia, amíg a másik elhalad. Könnyű belátni, hogy a legnagyobb hátrányt a tehervonatok okozzák az elővárosi vonatoknak, hiszen ezek általában hosszabbak, és lényegesen nehezebben gyorsulnak a személyszállító vonatoknál. Ahogy a közúton, például az autópálya-csomópontokban, az ilyen helyzetek vasúton is külön szintű keresztezéssel oldhatók meg, egy ilyen műtárgy igen jelentősen növeli az érintett szakaszok kapacitását. Többszintű vasúti „csomópontok”, bújtatások, átemelések mégsem épültek Budapesten az elmúlt évtizedekben.

A ferencvárosi átemelés éppen ilyen megoldás, személyszállító vonatok „átemelésére” szolgál főképp tehervonatok fölött, így bizonyos vonatok egymás útjának keresztezése nélkül, egyszerre haladhatnak majd itt. A hídon egy vágány fut majd, áthaladva öt vágány fölött. Utóbbiak részben a 150-es, kelebiai vasútvonal, részben Ferencváros úgynevezett személypályaudvari részének magasabb sorszámú, peron nélküli, valójában tehervonatok által használt (kelet-nyugati fekvésű) vágányai, részben pedig az úgynevezett nyugati rendező (észak-déli irányú) vágányai felől érkeznek.

Az átemelésen haladó vágány Buda felé Közvágóhíd állomásra, majd az Összekötő vasúti hídra fut, az ellenkező irányban pedig a szintén előkészítés alatt álló Népliget megállóhelyen keresztül részben Kőbánya–Kispest, illetve Ferihegy, részben az Élessarok (majd a külső körvasút, Pécel, Gyömrő) részben a Keleti pályaudvar felé. A hídon mindkét irányú vonatközlekedés lebonyolítására lesz lehetőség, így nem csak az egyik irányú vonatok használhatják ki a keresztezésmentes kapcsolat előnyeit.

Noha az átemelés teljesen vasúti környezetben, egy teherpályaudvar területén épül majd, mégiscsak a főváros belső területéről van szó, a híd látszani fog a környező épületekből, a Könyves Kálmán körút egyes pontjairól is, a szakembereknek azért az volt az elvárásunk, hogy esztétikus, a maga nemében harmonikus szerkezet készüljön. A tervezési közbeszerzést a Speciálterv Kft. és a Kontúr Csoport Kft. konzorciuma nyerte. A helyi adottságokat, a végső vágányképet figyelembe véve egy aszimetrikus szerkezet tervei születtek meg, vagyis ott lesznek támasztópillérek, ahol hely lesz rájuk. A hosszabb szerkezet egy 213 méteres, háromtámaszú, alsópályás, a rövidebb pedig egy 81 méteres, kéttámaszú, szintén alsópályás, rácsostartós acélhíd. A rámpákkal, egyéb kiegészítő szerkezetekkel az egész műtárgy hossza 839 méter. A tervezést nehezítő további tényező volt, hogy a keresztező, illetve a keresztezett vágányok kis szöget zárnak be. A szerkezet típusának kiválasztásában, megjelenésének meghatározásában a hídász szakembereken kívül építészek, így Budapest főépítésze is részt vett.

2021.11.18.